Túrófánk

1/4 kg túró
1 cs. sütőpor
30-40 dkg liszt
2 dl tejföl/ha krémesebb állagú a túró, akkor tej is jó
1 tojás
2-3 ek. cukor

ízlés szerint reszelt narancs- vagy citromhéj

A hozzávalókat összegyúrjuk, lágy tésztát kapunk. Kinyújtjuk, szépre kiszaggatjuk, olajban megsütjük. Kicsit pirosasra.
Porcukorral és/vagy lekvárral finom.

Répasaláta a "zavarbaejtő" jegyében

Végy egy répát, pucold meg, reszeld le sajtreszelőn mütyűrvékonyra. A tálba mellé szórj egy csipet szárított levendulát, levelet és virágot egyaránt. Egy fél narancs levét facsard rá, és a narancshús-pépet marcangold a répa mellé. Zabpehely, mazsola, földimogyoró, mogyoró keverékéből (száraz műzli-keverék) egy fél maréknyit szórj közé, alaposan kevergesd össze. A végén locsold meg egy fél evőkanálnyi (házi) martinivel. A zsírban/olajban oldódó vitaminokra való tekintettel olajban sült (hagymás) hasábburgonyával tálalva kíváló :)

Tulajdonképp ez a szombati ebédem :)

Szemgolyó süti

figyelmeztetés: az elkövetkező sorok az ön nyugalmát megzavaró izébizéket tartalmazhatnak.

Helovín alkalmából igazán ijesztő dolgokat próbáltunk prezentálni étel-téren is. Többé-kevésbé sikerült. Sajnos mi ostobák nem készítettünk fényképet róla, de a világ legaranyosabb kocsányokon lógó szemgolyóit sikerült nagyon finom süteményként megalkotnunk. Valahogy így:

1. egy darabig úgy tettünk mintha kamu rafaelló golyglikat akarnánk készíteni

(hoppáhoppá azt hogy is kell? Hát valahogy imigy: 1 dl tejben felfőzünk 20 dkg cukrot. Ezt a szirupot össze-keverjük 20 dkg kókuszreszelékkel és 20 dkg tejporral. Ehhez a masszához adjuk hozzá a lágy* margarint, vagy vajat (az eredeti receptben 25 dkg-ot ír, de szerintem az nagyon sok!) A kész trugymót addig gyúrjuk, amíg teljesen nem kevereik el, aztán 2-3 órára betesszük a hűtőbe. Ha már eléggé megkeményedett, gombócokat gyúrunk belőle, aminek a közepébe mandulát dugunk. A kész golyókat kókuszreszelékbe forgatjuk, majd visszatesszük a hűtőbe.)

2. ügyelünk rá, hogy a gombócok pontosan szemgolyó méretűek legyenek

3. inkább mégsem forgatjuk kókuszreszelkébe, ugyanis a vajtól jó nyálkás felüleletűek leszenk a kis gombik és az ugye egyrészt szemgolyós, másrészt elég undi... :)

4. a gombóc tetejébe csoki-drazsét nyomunk pupillának

5. a drazsé köré íriszt festünk ételszínezékkel (mi nagyon szép kék szemeket alkottunk keserű mandula aromával) - alternatív megoldás lehet a csillagszemű juhász szemgolyója, illetve a tetovált szemgolyó.

6. a maradék süti anyagból kreatív módon férgeket gyúrunk (araszoló hernyósat vagy pajor-jellegűt, vagy a mi kedvencünk a színes dagi hernyó, amit a cikk írója meg sem mert fogni, annyira jól sikerült...)

* * *

és itt muszáj megjegyeznünk, hogy a férgek gondolata nem foganhatott meg cikkünk írójának fejében természetesen: ehhez egy igazi kreatív géniuszra, egy konyhai lángészre volt szükség. Még szerencse, hogy a szemgolyók gyártása közben pont akadt egy ilyen kéznél (aki ráadásul már itt kiabál a commentekben, szóval elkerülhetetlenül szóvá kellett tennünk ezt... :P) Szóval ezúton is köszi a férgekért, mégha véletlenül azok nem is fogytak el, csak a szemgolyók... ;)

* * *

7. a szemgolyókat a férgekkel meg némi piros, hosszúkás gumicukorral tálaljuk

8. Begyüjtjük az elismerő "fúúújdeundorítóóó"-kat! :)

meglepően és zavarbaejtően szakszerűt ettünk

Most vasárnap kivételesen nélkülöznöm kellett Édesanyám szokásos vasárnapi csirkébőlésgombábólbármit ebédjét - azonban nem rágódhattam sokáig a képzeletbeli csirkénésgombán, mivel ezen való szomorkodásomat konstatálva ebédmeghívást kaptam Alternetív Étkeink Egyik Főteszterétől (továbbiakban csak Aléteft :D). Mivel az illető meglehetősen jártas az underground és erősen improvizatív konyhaművészetben (azaz közismertebb nevén az "Éhesvagyok-Mivanitthon?"-stílusban), ezért naív módon valamiféle ugyan kreatív, de azért némileg kreatív ételre számítottam...
Ehhez képest könnybelábadó szemmel kellett konstatálnom egy igazán professzionális juhtúrós-spenótos lasagnát. (Na jó picit barnább volt a teteje a kelleténél, de Aléteft és kiskuktái mentéségre szóljon, hogy amíg sült az állat addig guitar hero-rekordot próbáltalak felállítani - szóval jogos az égés.) Azért persze egy ilyen jelenség mellett az ember nem tud csak úgy elsétálni (no nem a guitar hero - mert az egy 95%-ban fiúk által lakott kollégiumban nem meglepő, hanem maga a tény, hogy miként sikerül valakinek, akit rendszeresen etetünk karfiolosmelegszenyával meg üvegbőlmézesmustárosizével, ilyen profi kaját alkotnia...), szóval rákérdeztem.

A válasz és a probléma kör megoldása itten.

Hát kérem szépen így könnyű és azt hiszem ilyen stílusban még mindig belefér az alternatív-profilunkba... ;)

És persze ezúton köszi az Aléteftnek: máskor is főzhetsz nekem! ;)

vagy valami, vagy nem tudom

A kráteres tejbegríz ihlette tegnapi vacsoránkat, ami nem mint étel, hanem mint eledel funkcionál inkább- mindazokban a meghatározott esetekben, amelyekben elmondható, hogy a csemegékre, nyalánkságokra és egyéb mézes-mázos, cuppogós, ragadós ízletes dolgokra enged asszociálni ez a nem hétköznapi megkülönböztető kifejezés.

Nos, a valami úgy néz ki, hogy van egy csomag pudingporja a földi halandónak. Ha egy mód van rá, akkor vaniliás. A történeti hűség kedvéért csupán... A pudingot szabályszerűen elkészítve néhány evőkanál grízzel/aki jobban szereti úgy, darával is készítheti persze/ még folyós állapotában a meleg főzőlapon, avagy a lángokkal kecsegtető gáztűzhelyen álló lábosban összekavargatjuk. Pár perc aktív mosolygással elérhetjük azt, hogy odakozmáljon- ergo, mindenki jobban teszi, ha koncentrál, és nem kapatja oda a vércukorszintsüllyedést kompenzáló szerepű táplálékot.

A kráteres tejbegríz ihletése kettős: egyrészint kráter, másrészint tejbegríz. Okos fejjel már láthatjuk, hogy a tejbegríz trükkösen bár, de fellelhető főzeményünkben. Mi hát a kráter? Most titkot árulok el: e forró eledel bámoulatos tulajdonsága, hogy agresszió nélkül beleküldött csokoládédarabkák- , kiváltképp előnyös, ha egész mogyorós csokoládéról van szó- likacsokat fúrnak belé, s émelyítően édes-finom peremű krátereket képeznek, melynek alján ott lapul a valódi meteorszilánk: azaz a mogyoró (legjobb esetben ;) ) .

Bátraké a cseresznye: ezesetben pedig a "valami, vagy nem tudom"

Jó étvágyat- édes szájat kívánok hozzá!

:)

Paradicsom-tészta 121es verzió

Az éhenhalás elleni legjobb orvosság az evés. Ezt tapasztalati úton bizonyítottnak tekintem, mivel még mindig élek :D

Ám mi a helyzet, ha az otthon tornyosuló változatos csemegék elkészítése túl sok időt igényelne? Nos, a kreativitás jegyében a tésztaételek ilyenkor nagy segítségünkre lehetnek.

Mi kell a 121es verzióhoz?

1 lábos/as
1 főzőkanál
1 kis sajtostál
1 kis reszelt sajt a tálba
1 kis tészta a lábosba
1 kis fél fej vöröshagyma
1 kis kolbász
1 kis üveg házi készítésű velős paradicsomlé
VAAAAGY
1 kis icuri-picuri paradicsomkonzerv kellő mennyiségű (kitaláltad: "1 kis") vízzel hígítva.
(meg só, meg picipici olaj a tésztához, meg majoranna meg amit még szeretnél, csak akkor már 122es verzió... na MINDEGY :D )

A tészta szakszerűen fő, a paradicsomlé ráborul, belevágódik a fél fej vöröshagyma meg a kolbász köbösen (azaz kis kockákra vagdalva), meg a fűszer, hogy azt hidd, hogy attól olyan az íze. De ez is olyan, mint a kávé: a keverés A LÉNYEG, gondold csak meg, anélkül az egész egymásra dobált cuccok halmaza lenne. Közben sajt reszelődik- ugyebár...
HA eléggé megfőtt - értsd: megfőtt-, akkor reszelt sajttal meg a töménységtől függően kecsappal tálalható. LEGYEN REPETA! :)

Pálácsinta á lá mindentbele (éhesdiák módra)

Hogyan lesz a palacsinta?

Legjobb tudásom szerint a palacsintába kell:

• tojás
• liszt
  
• ásványvíz (hogy a tészta laza legyen mint a rigalánc)
• tej (hogy fincsi legyen)
• olaj (hogy jobban csússzon)
• só (ezt nemtom minek, de eddig működött)

Elkészítés:

Fogunk egy lábost (étvágyhoz mérten), és beletesszük a lisztet, tojást, olajat, vizet, tejet, sót, tehát mindent, és közben keverni is kell ám!
A mennyiséget inkább az ízlelőbimbóknak megfelelően tettem bele, mint az előírt SI mértékegységek szerint.
Amikor kezd hasonlítani ahoz, mint amilyennek kéne, hogy legyen, akkor már nagyjából jó.
Finomítani sütés közben is lehet.
Néhányak szerint az első pár úgyse sikerül, de az is finom :)

Sütögetni mindenki tud, ha nem akkor könnyen meg lehet tanulni...én is a végére egészen belejöttem. Ha valamit nagyon elrontottunk a tésztával kapcsolatban és sütés közben állandóan felszakad és leragad, akkor egy kis búzadarával tökélete császármorzsa készíthető (tapasztalat)!

Fogyasztása tekerve csavarva, pöndörítve, hajtogatva, cukorral, lekvárral, dióval, nutellával, banánnal, tejfölösvirslivel, és egyéb extrém ínyencségekkel.

Jó étvágyat!